A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából november 14. és 21. között 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta vasárnapi boltzár társadalmi elfogadottságát. A megkérdezettek kétharmada nem támogatja, hogy ismét kötelezően zárva legyenek vasárnap a boltok. Négyötödük szokott vasárnap is élelmiszert vásárolni, felük gyakran vásárol vasárnap. A megkérdezettek egyharmada említette, hogy a kormány célja a vasárnapi boltzárral elsősorban a családok védelme, illetve a kereskedelemben dolgozók túlterheltségének csökkentése. A válaszadók kevesebb mint fele úgy gondolja, hogy a kormánynak a következő választásokig sikerül majd bevezetnie a boltzárat. A válaszadók több mint fele a boltzár ellen, arra szavazna, hogy nyitva lehessenek a boltok, míg harmaduk a kötelező zárva tartás mellett.
Leginkább a kereskedelemben dolgozók (40 százalék, 58 ellenében), és a Fidesz szavazók (37 százalék, 55 ellenében) támogatják a vasárnapi boltzárat, legkevésbé pedig az egyéb pártok (4 százalék), és a Jobbik szavazói (17 százalék).
Tízből kilenc (87 százalék) válaszadó számára elérhető vasárnap is nyitva tartó üzlet. Négyötödük (79 százalék) szokott vasárnap is élelmiszert vásárolni, felük (47 százalék) gyakran vásárol vasárnap.
Leginkább a 30 évnél fiatalabbak (96 százalék), és azok akik vasárnap is dolgoznak (92 százalék) vásárolnak élelmiszert vasárnap. Legkevésbé pedig a 60 évnél idősebbek (62 százalék), és azok akik nem dolgoznak vasárnap (74 százalék).
A megkérdezettek egyharmada (33, illetve 32 százalék) említette, hogy a kormány célja a vasárnapi boltzárral elsősorban a családok védelme, illetve a kereskedelemben dolgozók túlterheltségének csökkentése. A válaszadók ötöde (21 százalék) említette azt, hogy a munkaerőhiány okozta feszültségek csökkentése lehet a cél, míg 14 százalék vélte úgy, hogy a kisebb üzletek helyzetben hozása a multikkal szemben.
A válaszadók kevesebb mint fele (44 százalék, 37 ellenében) úgy gondolja, hogy a kormánynak a következő választásokig sikerül majd bevezetnie a boltzárat. Azonban mindössze a Fidesz szavazók (50 százalék, 30 ellenében), és a bizonytalanok (44 százalék, 36 ellenében) vannak többségben, akik így látják.
Az ellenzéki szavazók nem hisznek abban, hogy a bevezetés sikerülne a kormánynak. Leginkább az MSZP szavazók (75 százalék), és az egyéb pártok szavazói (59 százalék) kétlik ezt.
Egy “most vasárnap”, a vasárnapi boltzárról tartandó népszavazáson a megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) venne részt.
A válaszadók több mint fele (52 százalék) a boltzár ellen, arra szavazna, hogy nyitva lehessenek a boltok, míg harmaduk (37 százalék) a kötelező zárva tartás mellett.
Egyedül a Fidesz szavazók körében vannak többségben a kötelező zárva tartás mellett szavazók (53 százalék, 42 ellenében), míg az összes többi párt szavazói háromnegyedes (75-78 százalék) arányban vannak a nyitva tartás mellett. A bizonytalan szavazók több mint fele (52 százalék, 33 ellenében) sem korlátozná a nyitva tartást vasárnap.
Figyelemreméltó, hogy érdemi különbség van a vasárnapi boltzár elvi (1. ábra), és gyakorlati (utolsó ábra) támogatása között. Elvileg 64 százalék nem támogatja, hogy korlátozva legyen a boltok vasárnap nyitva tartása, míg egy népszavazáson mindössze 52 százalék szavazna eképpen. Ez a különbség elsősorban abból fakad, hogy elvi ellenzése ellenére, kb. 13-15 százalékpontnyi Fidesz szavazó mégis megszavazná a boltok vasárnapi zárva tartását.
MódszertanA kérdőíves vizsgálatot 2018. november 14 – 21 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.