vosz, munkavallalo, munkajog, Gazsi Attila

Uniós jogharmonizáció miatt ült össze a kormányzati, munkavállalói és munkaadói oldal

Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló közösségi rendelkezések hazai jogba való átültetéséről egyeztetett a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring bizottsága csütörtökön Budapesten – közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).

Az MTI-hez eljuttatott közleményben ismertetik: az ülésen a kormány képviselői tájékoztatták a szociális partnereket a jogharmonizáció menetéről, a változások részleteiről, meghallgatták a munkaadók és munkavállalók javaslatait.

A Munka törvénykönyvével kapcsolatos módosításokat a kormány a VKF ügyrendjében foglaltak szerint a szabályozási kezdeményezés parlamenti benyújtása előtt egyezteti a szociális partnerekkel. A bemutatott jogalkotási tervek megfelelnek az uniós irányelvi követelményeknek, figyelembe veszik a költségvetés teherbíró-képességét, és a vállalkozások nehéz helyzetét, amelyet elsősorban az elhibázott szankciók okozta energia-árrobbanás idézett elő – tette hozzá a tárca.

Az irányelvek fő céljai a demográfiai folyamatok, a digitalizáció és az új foglalkoztatási formák következtében jelentkező munkaerőpiaci kihívások kezelése az unió egészében, a nők foglalkoztatásának növelése, a családi terhek egyenlőbb megosztásának elősegítése.

Az Országgyűlés a közeljövőben várható benyújtást követően tárgyalhat a törvénycsomagról. Parlamenti elfogadásuk esetén az új előírások 2023. január elsejétől léphetnek majd életbe – jelezte közleményében a TIM.

A szociális partnerek az egyeztetést követően az MTI-nek elmondták: kevésnek találták a rendelkezésükre álló időt a kormány által kidolgozott javaslatok áttekintésére és véleményezésére.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke arról számolt be, hogy a fórumon a munkavállalói oldal elégedetlenségének adott hangot, mert kevés időt kaptak a módosítások áttekintésére. Ráadásul az irányelvben foglaltakkal ellentétben a kormány nem adott lehetőséget, hogy a szociális partnerek közösen megvitassák és kidolgozzák a szükséges módosításokat – tette hozzá.

A pozitív jogszabálymódosítások között említette, hogy a mostani 15 nap helyett már 7 nap alatt át kell adnia a munkaadónak a foglalkoztatás feltételeit tartalmazó írásos munkaszerződést a dolgozónak, valamint azt, hogy a dolgozó munkaidő beosztása 48 órán belül nem változhat meg.

A VOSZ szerint most a „rezsi démon” a legnagyobb probléma

Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökhelyettese az MTI-nek elmondta: egyetértett azzal a szakszervezeti véleménnyel, hogy a jelenleg szabályozás mellett az apaszabadságban elérhető plusz 5 napot senki nem választja majd. A kormány döntése véleménye szerint azzal magyarázható, hogy a jogalkotó egyszerre próbált az uniós jogharmonizációnak megfelelni, és megtenni mindent, hogy a munkaadókat ne verje nagy költségbe a mostani helyzetben.

– A munkaadóknak azonban most nem az apaszabadság után járó távolléti díj kifizetése, hanem a „fejük felett lévő rezsi démon” jelent problémát

– jegyezte meg.

Kitért arra, hogy a jövőben a kormány meg akarja tiltani, hogy a munkaerőkölcsönzés keretében egyszerűsített foglalkoztatás jöhessen létre. Ez azonban az egyetlen esélye egy nagyon elesett munkavállalói rétegnek, a 20-30 év közötti, alacsony iskolázottságúaknak. A munkaadók ezért jelezték a kormánynak, hogy ezt a módosítást töröljék – mondta a VOSZ elnökhelyettese.

Benyújtották a foglalkoztatási törvényjavaslatot: több apanap, szülői és gondozói szabadság, ingyenes képzések, 2023-tól

A Technológiai és Ipari Minisztérium benyújtotta a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását célzó törvényjavaslatát az Országgyűlésnek. A kezdeményezés elfogadásával megvalósulhat az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről, a munka és magánélet egyensúlyáról szóló uniós rendelkezések átültetése – közölte a tárca az MTI-vel.

A közlemény szerint a jogalkotási tervek a munkavállalók, családok érdekei mellett figyelembe veszik a költségvetés teherbíró-képességét és a vállalkozások lehetőségeit, mozgásterét is. Kiemelték, hogy a munka törvénykönyvével kapcsolatos módosításokat a kormány a szociális partnerekkel történt egyeztetést követően nyújtotta be az Országgyűlés elé.

A munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelv nemzeti jogba való átültetésével duplájára emelkedhet az “apanapok” száma, azaz az érintettek gyermekük születése után kivehető 10 munkanappal rendelkezhetnek. Gyermeke hároméves koráig ezentúl 44 munkanap szülői szabadság illetheti meg a munkavállalót, amit kérésének megfelelő időpontban adhat ki a munkáltatója – ismerteti a TIM.

A törvénytervezet rendelkezik a gondozói szabadság átültetéséről is, ennek értelmében az, akinek hozzátartozója vagy vele egy háztartásban élő személy súlyos egészségi okból gondozásra szorul, legfeljebb 5 munkanapra mentesülhet a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.

A kisgyermekes szülők rugalmasabb munkafeltételeik biztosítása érdekében a gyermek nyolcéves koráig kérhetik a munkavégzési hely és munkarend módosítását, a távmunka keretében vagy részmunkaidőben való foglalkoztatásukat.

A közlemény szerint a változtatás időpontját is megjelölő, indoklással ellátott, írásos kérelmükre a munkáltató köteles 15 napon belül szintén írásban válaszolni.

Az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv átültetésével a munkáltatóknak rövidebb határidőkkel, részletesebb információkat kell majd nyújtaniuk. Így például a foglalkoztatás feltételeit tartalmazó tájékoztatót a jelenlegi 15 helyett már 7 napon belül át kell adniuk, az esetleges változásról pedig legkésőbb annak napján értesíteniük kell a munkavállalót.

A munkavégzés kiszámíthatóságát növeli a törvénycsomagnak az a rendelkezése, amely szerint a korábban közölt munkaidő-beosztás kollektív szerződéssel is csak legkésőbb a munkakezdés előtt 48 órával változtatható meg.

A tárca közleménye szerint új elemként jelenik meg a javaslatban, hogy a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania a munkaköri feladatok teljesítéséhez szükséges, jogszabály alapján kötelező képzéseket. A törvényjavaslat új passzusai parlamenti elfogadásuk esetén 2023. január elsejétől léphetnek majd életbe.

Forrás: MTI
Fotó: Freepik