Javuló növekedési kilátások, csökkenő államháztartási hiányok, reziliens munkaerőpiac – többek között ezek a megállapítások állnak az Európai Bizottság május közepén publikált előrejelzésében.
Az európai gazdaság továbbra is reziliens a kihívásokkal teli globális környezetben. 2023 első negyedévében az alacsonyabb energiaárak, az ellátási korlátok enyhülése és az erős munkaerőpiac mérsékelt növekedést eredményezett, eloszlatva a recesszióval kapcsolatos félelmeket. A vártnál jobb évkezdésnek köszönhetően az uniós gazdaság 2023-as növekedési kilátásai elérték az 1,0%-ot (szemben a téli időközi előrejelzés szerinti 0,8%-kal), 2024-ben pedig 1,7%-os növekedés várható (szemben a téli előrejelzés szerinti 1,6%-kal). Az euróövezetre vonatkozó, felfelé történőmódosítások hasonló nagyságrendűek: 2023-ban 1,1%-os, 2024-ben pedig 1,6%-os GDP-növekedés várható. A tartós maginfláció miatt az inflációra vonatkozó előrejelzés a télihez képest szintén felfelé módosult: az euróövezetben 2023-ban várhatóan 5,8%, 2024-ben pedig 2,8% lesz.
Az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően javulnak a növekedési kilátások
Az Eurostat előzetes gyorsbecslése szerint 2023 első negyedévében a GDP az EU-ban 0,3%-kal, az euróövezetben pedig 0,1%-kal nőtt. A fő mutatók a második negyedévre a növekedés folytatódását jelzik.
Az európai gazdaság képes volt megfékezni Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának kedvezőtlen hatásait, és az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős csökkenésének köszönhetően átvészelte az energiaválságot.
A gazdaságban egyre inkább érzékelhető a jóval alacsonyabb energiaárak hatása, és így csökkennek a vállalatok termelési költségei.
A fogyasztók energiaszámlái is csökkennek, bár a magánfogyasztás várhatóan visszafogott marad, mivel a bérek növekedése elmarad az inflációtól.
Mivel az infláció továbbra is magas, a finanszírozási feltételek tovább szigorodnak. Bár az EKB és más uniós központi bankok várhatóan közelítenek a kamatemelési ciklus végéhez, a pénzügyi szektor közelmúltbeli zavarai valószínűleg további nyomást gyakorolnak a hitelhez jutás költségeire és elérhetőségére, visszafogva a beruházások növekedését, különösen érzékenyen érintve a lakóingatlan-beruházást.
A maginfláció előrejelzése felfelé módosult, de fokozatosan csökkenni fog
A 2022-es csúcsot követően az általános infláció 2023 első negyedévében tovább csökkent az energiaárak erőteljes lassulása közepette. A maginfláció (az energia és a feldolgozatlan élelmiszerek nélkül számított általános infláció) azonban tartósabbnak bizonyul. Márciusban 7,6%-os történelmi csúcsot ért el, de az előrejelzés távlatában fokozatosan csökkenni fog, ahogy a haszonkulcsok csökkennek a nagyobb bérnyomás hatására, és szigorodnak a finanszírozási feltételek. Az euroövezetre vonatkozóan ezen előrejelzés zárónapja után közzétett áprilisi harmonizált fogyasztói árindex a maginfláció ütemének marginális csökkenését mutatja, ami arra enged következtetni, hogy az előrejelzésnek megfelelően az első negyedévben tetőzhetett. Éves értéket nézve az euróövezetben a maginfláció 2023-ban várhatóan átlagosan 6,1% lesz, majd 2024-ben 3,2%-ra csökken, mindkét előrejelzési évben meghaladva az általános inflációt.
A munkaerőpiac továbbra is reziliens a gazdasági lassulással szemben
A rekorderős munkaerőpiac erősíti az uniós gazdaság rezilienciáját. Az uniós munkanélküliségi ráta 2023 márciusában minden eddiginél alacsonyabb szintre, 6,0%-ra esett, az aktivitási és foglalkoztatási ráta pedig rekordmagas.
Az uniós munkaerőpiac várhatóan csak kismértékben reagál majd a gazdasági növekedés lassabb ütemére. A foglalkoztatás növekedése idén várhatóan 0,5% lesz, majd 2024-ben 0,4%-ra csökken. A munkanélküliségi ráta az előrejelzések szerint valamivel 6% felett marad.
A bérnövekedés 2022 eleje óta felgyorsult, de ez idáig jóval az infláció alatt maradt.
Tartósabb béremelések várhatók a munkaerőpiacok tartós szűkössége, a minimálbérek több országban tapasztalható erőteljes emelkedése, valamint – általánosabban – az elveszített vásárlóerő visszaszerzésére irányuló munkavállalói nyomás miatt.
Az államháztartási hiány várhatóan csökkenni fog, különösen 2024-ben
A magas energiaárak hatásának enyhítését célzó támogatási intézkedések bevezetése ellenére az erőteljes nominális növekedés és a világjárványhoz kapcsolódó fennmaradó intézkedések megszüntetése miatt az EU összesített költségvetési hiánya 2022-ben tovább, a GDP 3,4%-ára csökkent. A csökkenő energiaáraknak köszönhetően 2023-ban és még inkább 2024-ben a kormányok képesek lesznek fokozatosan megszüntetni az energiatámogatási intézkedéseket, ami a hiány további, a GDP 3,1%-ának, illetve 2,4%-ának megfelelő szintre való visszaesését eredményezheti. Az EU összesített GDP-arányos adósságrátája az előrejelzések szerint 2024-ben fokozatosan 83% (az euróövezetben 90%) alá csökken, ami még mindig meghaladja a világjárvány előtti szintet. A tagállamok költségvetési pályái igen heterogének.
Bár az infláció rövid távon támogathatja az államháztartás javulását, ez a hatás idővel eloszlik, mivel nőnek az adósságtörlesztési költségek, és a közkiadásokat fokozatosan a magasabb árszinthez igazítják.
Nőttek a gazdasági kilátásokat övező lefelé mutató kockázatok
A tartósabb maginfláció továbbra is korlátozhatja a háztartások vásárlóerejét, és erőteljesebb monetáris politikai válaszhoz vezethet, ami makroszinten széles körű pénzügyig következményekkel járhat. Ezenkívül a pénzügyi stressz újabb epizódjai a kockázatkerülés további fokozódásához vezethetnek, és ezért az előrejelzéshez képest a hitelezési feltételek nagyobb mértékben szigorodhatnak. Az expanzív költségvetési politika tovább erősítené az inflációt, ami ellentétes lenne a monetáris politikai fellépéssel. Emellett a bankszektor zavarait követően vagy a tágabb geopolitikai feszültségekhez kapcsolódóan új kihívások merülhetnek fel a világgazdaságban. Pozitív fejlemény, hogy az energiaárak kedvezőbb alakulása az általános infláció gyorsabb csökkenéséhez vezetne, ami pozitív tovagyűrűző hatást gyakorolna a belföldi keresletre. Végezetül, Oroszország Ukrajna elleni folyamatos inváziója miatt továbbra is fennáll a bizonytalanság.
Az előrejelzés első alkalommal tartalmaz áttekintést Ukrajna, Moldova és Bosznia-Hercegovina gazdasági strukturális jellemzőiről, közelmúltbeli teljesítményéről és kilátásairól. Az említett országoknak a Tanács 2022 júniusában és decemberében uniós tagjelölti státuszt adott.
Fotó: Freepik