Idén január elsejétől kizárólag elektronikusan, a cégkapu rendszeren keresztül intézhetik adóügyeiket a hazai vállalatok, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is minden hivatalos iratot ezen a felületen keresztül juttat el a cégek számára. Hiába előzte meg egy éves tesztidőszak a rendszer bevezetését, több cég nem készült fel kellő körültekintéssel a használatára, ami jelentős kockázatot okozhat számukra – hívja fel a figyelmet a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda.
Már több mint fél éve kizárólag a cégkapu felületen keresztül intézhetik adóügyeiket a hazai vállalatok. A rendszer bevezetésének célja az volt, hogy megkönnyítse a kommunikációt a cégek és a NAV között. Az átállással azonban új problémák jelentek meg. Hogyan kezelhetőek a társasághoz érkező nagy mennyiségű, különböző munkavállalóknak címzett iratok? Hogyan kontrollálható, hogy ki jogosult azok megnyitására? Mi történik, ha a hozzáféréssel rendelkező munkavállaló távozik a cégtől?
– Egy társaság cégkapujához számos munkavállaló hozzáfér. A rendszeren keresztül küldött iratok azonban attól függetlenül kézbesítettnek minősülnek, hogy ténylegesen az a kolléga nyitja-e meg, akinek azt az adott iratot küldték. Sőt, még akkor is kézbesítettnek minősülhet, ha az érintett munkavállalóhoz el sem jut a kérdéses irat. Bizonyos ügyek esetében így „tudta nélkül” is fontos határidőket mulaszt el a szervezet, ami jelentős következményekkel járhat – hívta fel rá a figyelmet Dr. Bajusz Dániel, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda adójogásza.
A cégeknek ezért érdemes minél hamarabb kialakítaniuk a cégkapu hozzáférési jogosultságok rendszerét és azok folyamatos aktualizálását, hogy a felület használata a folyamatos kockázat helyett valódi előnnyé váljon.
