16_baranya_varmegyei_prima_dij_cover

16. alkalommal adták át a Baranya Vármegyei Prima Díjat

A Baranya Vármegyei Prima Díjakat és az Év Vállalkozója elismeréseket ezúttal is a Horvát Színházban, Pécsen adták át. A 16. eseményen köszöntőt mondott Horváth László, a VOSZ Baranya vármegyei elnöke, Eppel János, a VOSZ elnöke, valamint Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke is.

Mint minden évben halála óta, idén is megemlékeztek a VOSZ alapítójáról, Demján Sándorról.
A kísérő műsorban ráadásul elhangzott Demján Sándor 60 évvel ezelőtt írt verse is, a Zűrzavar kora, melyet Kecskés Alekszisz, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művésze adott elő. 
Rajta kívül Piros Maja, 14 éves szigetvári 8. osztályos tanuló énekelt, valamint fellépett a mohácsi Zora Táncegyüttes is.
Az eseményen megemlékeztek a nemrégiben elhunyt Baranya vármegyei társelnökről, a Trust Hungary korábbi cégvezetőjétől, Mannó Páltól is.

Köszöntőjében Eppel János többek között arról beszélt, hogy fontos a vállalkozások számára megadni a lehető legtöbb segítséget, és Baranya vármegyében is várják a csatlakozni kívánó vállalkozókat.

Baranya Vármegyei Prima Díjasok

Nemerey Péter – Magyar Oktatás és Köznevelés

Nemerey Péter, a Mandulafa Waldorf Óvoda Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapítója, helyettes intézményvezetője
Nemerey Péter Waldorf-pedagógusi pályáját Szombathelyen kezdte, osztálytanítóként és festés szaktanárként. Később részt vett a pécsi Waldorf-iskola megalapításában, ahol jelenleg is osztálytanító és festés szaktanár. Tanította a Waldorf-pedagógiai Intézet nappalis és levelezős hallgatóit, emellett alapítója és szakmai vezetője a festés-rajz szaktanárképzésnek. Meghívott tanárként oktatott az erdélyi Waldorf-tanárképzésen, táblarajzot és táblakép-készítést.

Dr. Medvegy Gabriella – Magyar Tudomány

Prof. Dr. Medvegy Gabriella, egyetemi tanár, 2018 óra a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának dékánja.
Medvegy Gabriella véleménye, hogy az építészet nemcsak a műszaki része, hanem a humán tudomány, sőt a művészet része is. Dékáni megválasztása után azt mondta, kiemelt figyelmet fordít a vállalkozói kapcsolatok és a duális képzés, valamint a K+F fejlesztések felé. Az évek során láthatóvá tette a Kar három kiemelt szakát, az építészetet, a mérnöki képzést és az informatikát. Vallja, hogy a műszaki pálya, a műszaki diploma egyre nagyobb érték manapság, és elhivatott abban, hogy ezt minél több nő válassza.

Medvegy Gabriella 2012-ben Junior Prima Díjat kapott, a Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja, 2020-ban pedig a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével (Polgári tagozat) ismerték el pályafutását.
Kiemelt építész-tervezői munkái többek között említi a Pannon Volán pécsi buszpályaudvarának ügyfélterét, amely 2011-es munkája. 
2022-ben előadást tartott a dubai expon, „Building well-being at work – How to design well working space?” (azaz „Jó közérzet a munkahelyen – Hogyan tervezzünk jól munkateret?„) címmel.

Rosta Endre – Magyar Népművészet és Közművelődés

Rosta Endre, busóálarc-busómaszk népi iparművész életének kisgyermekkora óta szerves része a mohácsi sokacok tavaszváró-tavaszköszöntő ünnepe a Busójárás, illetve az e néphagyományhoz kötődő tevékenység. 

Ifjú korában rendszeresen részt vett az Englert Antal és Antal Zoltán népi iparművészek által vezetett foglalkozásokon, ahol nemcsak a maszkfaragás alapfogásait sajátította el, hanem egyre többet ismert meg a rendkívül érdekes – évszázadokra visszatekintő – néphagyományról.
2004-ben nyitotta meg önálló maszkfaragó műhelyét, amit egy garázsból alakított ki. Három évvel később saját látványműhelyt nyitott Mohácson.
Kedvenc mesterének Késics györgyöt és Kalkán Mátyást a népművészet mesterét tartja, többnyire az elismert fafaragó jellemző irányvonalát ötvözi az egyedi, sajátos jellemzőkkel. Az álarcai állati vérrel festett művek, melyekre jellemző a meghúzott szemöldök, jellegzetes szempár, nyújtott forma, illetve előnyben részesíti a mosolygós, de összességében mégis „mérges” hatást előidéző maszkokat.
2007-ben a „Maszkfaragók és busókellékek” készítőinek kiállításán közönségdíjasa lett, valamint a budapesti székhelyű Hagyományok Háza véleményezte és zsűri jegyzőkönyvi számmal látta el és védetté nyilvánította az általa bemutatott öt busó álarcot.
2009-ben elnyerte a „Népi Iparművész” címet.
Mint bemutatkozásában írja, „többnyire az ismert fafaragókra jellemző irányvonalat ötvözöm egyedi, sajátos stílusjegyekkel. Szerencsésnek mondhatom magam, mert szinte egész évben a hobbimnak élhetek. Alkotói munkámmal még sokáig szeretnék hozzájárulni a Busójárás hagyományának megbecsüléséhez, egyre szélesebb körben történő ismertté válásához. Busójárás hagyományának megbecsülését szeretném növelni. Fontos célom és feladatom a fiatal felnövő generáció felé átadni és átörökíteni,hagyományainkat ismerete és szeretete”.

Év Vállalkozói Díjazottak

Országos Év Vállalkozója

Kisgéczi László, a pécsi LÉTA-KER Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetője-tulajdonosa. 
A LÉTA-KER 1995 óta családi vállalkozás, fő tevékenysége építőanyagipari kis- és nagykereskedelem.
Alkalmazottjainak létszáma majdnem 40 fő. Telephelyén 17 ezer négyzetméteren dolgoznak, raktárral, 500 négyzetméteres bemutató teremmel és barkácsüzemmel is rendelkeznek. Megrendelőit saját gépkocsiparkjával szolgálják ki. A vállalkozása széleskörű választékot kínál új épületekhez és felújításokhoz.
2020-ban átadták térkőbemutató mintakertjüket, míg 2021-ben új vállalatirányítási rendszert vezettek be a munkavállalók és a vásárlók minél magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében.
A kizárólagosan magyar, családi tulajdonban lévő LÉTA-KER Kft.-nek 2022-es nettó árbevétele több mint 4 milliárd forint volt.
Kisgéczi László elkötelezett támogatója a szociális problémákkal küzdő cégeknek és magánembereknek is.

Baranya Vármegyei Év Vállalkozói

Csóka Csaba István, a Corvus-Med Kft. tulajdonos-ügyvezetője.
A 2009-ben alapított Corvus-Med Kft. legfőbb célja az volt, hogy egy komplex rehabilitációs központot hozzanak létre. A társaság alaptevékenysége a gyógyászati segédeszközök gyártása és forgalmazása (művégtagok, műanyag- és textil fűzők, járógépek), valamint a mozgássérült emberek rehabilitációjához szorosan kapcsolódó szakrendelések működtetése.
Küldetésük, hogy a térségi rehabilitációs intézményekkel, kórházakkal együttműködve segítsék a betegeket a minél aktívabb életben, valamint a munkába való visszatérésben.
Az évek során szoros kapcsolat alakítottak ki a Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Tanszékével, a Mozgásszervi Sebészeti Intézet Ortopédiai Klinikájával, valamint a pécsi Honvéd Kórház Korai Mozgásszervi Rehabilitációs és Immunológiai osztályával.
Olyan eszközöket fejlesztenek, gyártanak és forgalmaznak, amelyek a gyógyászati segédeszközt használóknak biztosítja az esélyegyenlőséget, segíti őket a minél emberibb élet elérésében.

2011-ben az 1998 óta gyógyászati segédeszköz-gyártással foglalkozó pécsi Rehab-Dél Kft.-vel közösen új, az Európai Uniós elvárásoknak megfelelő központot alakítottak ki, ahol az alsó- és felsővégtag protézisek és ortézisek gyártása zajlik.
2019 óta a Corvus-Med Kft. együttműködik a Pécsi Tudományegyetem 3D Központjával, mely során olyan innovációs projektet indítottak, amely a 3D-s protézisgyártást alapozhatja meg a jövőben.

Pidl István, a PI-ER Technical Kft. résztulajdonos, ügyvezető
Az 1995-ban alapított PI-ER Technical Kft. – melynek székhelye Pécsett, telephelyei pedig Komlón és Sellyén találhatók – a 2022-es évet több mint 8 milliárd forintos éves forgalommal zárta. A több száz főt foglalkoztató európai hírű vállalkozás fő tevékenysége a vízhatlan technikai ruházat és a mentőmellények gyártása, legnagyobb vevői között található a HELLY HANSEN.


Podcast, belső vállalati podcast