A béremelésről feketén-fehéren

Megállapodott a kormány a szociális partnerekkel a minimálbérről, a garantált bérminimumról és a járulékcsökkentésről. Számításaink szerint (lásd táblázatunkat) 2018-ban már a minimálbéresek is majdnem 92 ezer forintot kaphatnak majd kézhez, a szakmunkások viszont 120 ezer forint felett kereshetnek. Nem biztos viszont, hogy ezzel valóban mindenki kalkulálhat.
Megállapodott a szociális partnerekkel a kormány. Ennek megfelelően a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő 2017-ben, a munkáltatói járulékok 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8, a bérminimum 12 százalékkal emelkedik, a járulékok pedig 2 százalékponttal csökkennek. A korábbi (a mostanitól csupán a járulékcsökkentés mértékben különböző) javaslat alapján már kiszámoltuk, hogy az intézkedések miként érintik a dolgozók és az őket alkalmazó cégek zsebét. Most átszámoltuk az értékeket, és kiegészítettük a 2018-as adatokkal is.

Utóbbiak még változhatnak majd, hiszen a jelenlegi megállapodás kitér arra is: ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok (táblázatunkban még 2 százalékkal számoltunk).

Jön minden fizetés kétszámjegyű növelése?
A 11 százalékot meghaladó béremelkedés első gondolatra teljesen abszurdnak tűnik, de a KSH frissen közzétett idei adatai alapján nem is lehet annyira reménytelen. A hivatalos statisztika szerint ugyanis 2016 szeptemberében a bruttó átlagkereset 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az első három negyedév alatt (ezt vizsgálják majd 2017-ben) a bérnövekedés 6,1 százalékra rúgott. Ebben pedig – mint a KSH is kitért rá – szerepet játszott a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése (ennyi volt a növekedés tavaly, ami eltörpül a mostani intézkedés mellett). Mi azért nem vennénk mérget arra, hogy valóban ilyen szép lesz a helyzet, és a teljes gazdaságban tényleg bekövetkezik a 10 százalék feletti béremelkedés.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke mindenesetre az MTI-nek nyilatkozva azt tűzte ki célul, hogy elérjék a garantált bérminiumum feletti bérkategóriákban is a legalább kétszámjegyű béremelést. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke szerint ők vállalták a legtöbbet. Kifejtette, hogy nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér- és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához. A gyárosok valójában egyáltalán nem járhatnak rosszul. Egyes becslések szerint azok a nagyfoglalkoztatók, akiknél a minimálbéresek, illetve a garantált bérminimumot kapók aránya nem haladja meg a 25 százalékot, már a járulékcsökkentéssel „pénzüknél vannak”. Erre jön még rá a társasági adó jelentős – 19-ről 9 százalékra – vágása, ami ebben a körben biztosan profitbővüléssel jár. Éppen ezek a cégek emelhetnék persze – éppen az előbbiekre tekintettel is – dinamikusabban a nem a legalacsonyabb béreket is. Persze ehhez le kellene mondani némi profitról. Ha nagyon kell a munkaerő, akkor ezt nyilván meg is teszik (főként úgy, hogy esetenként csak a profit növekedéséből vesznek vissza).

A jobb hatékonyság lehet a megoldás
A kis- és középvállalkozásoknak azonban sokszor a csekély jövedelemtermelő képesség miatt (amit a jelentős közterhek is okoznak) már ma sincs lehetőségük a nagyvonalúságra. Számukra pedig a jövőbeni szaldó biztosan kedvezőtlen. Táblázatunkban is jól látszik, hogy egy minimálbéres alkalmazott után a cég fejenként évente közel 300 ezer forinttal fizet majd 2018-ban többet az ideinél, még a járulékcsökkentéssel is kalkulálva. Ez a plusz a szakmunkások esetében fejenként majdnem 644 ezer forint.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az ATV-nek nyilatkozva elmondta: ha az állam elvárja a vállalkozásoktól, hogy az emelt béreket jogkövető módon kifizessék, akkor nagyobb engedményeket kellett volna tenni. Elbocsátásokra, színlelt szerződésekre, feketealkalmazásra és tömeges bedőlésekre számít. Abban a körben, ahol az alkalmazottak 75 százalékát foglakoztatják. Jelenleg egyébként 900 ezer munkavállaló kap minimálbért vagy garantált bérminimumot.
Cseresnyés Péter, az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára szerint munkaszervezéssel, a hatékonyság növelésével kitermelhető a plusz. (Megjegyezzük, ez olyan mintha azt feltételezné, hogy eddig direkt hatékonytalanul működtek a cégek.) Példaként hozta fel, hogy ha például 20 fővel a vállalkozás nem tudja folytatni a munkát, 17 fővel megteheti, tehát máris jobb a hatékonysága. Az elbocsátottak viszont könnyedén találnak maguknak más munkát. A szabad munkaerőt jelenleg a piac felszívja – mondta az államtitkár.