Pécsen folytatódott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2024-es vállalkozói fórumsorozata.
A magyar gazdaság helyzete, kilátásai és a VOSZ programja volt napirenden a szövetség vállalkozói fórumán. Az aktív szerepvállalás a fenntartható gazdaság kialakításában, a növekedés beindítása, a vállalkozói aktivitás fokozása és egy korszerű, hatékony vállalkozásfejlesztési rendszer kialakítása a legfontosabb feladat. A fórumon a vállalkozók üdvözölték a kamatok csökkentését, és kérték a VOSZ segítségét az állami kamattámogatású Széchenyi Kártya Program hitelkamatainak további csökkentéséhez. „A fiatalnak számító nyugdíjasok 650 ezren vannak, akiket érdemes lenne visszahozni a munkaerőpiacra, akár az atipikus foglalkoztatási formákon keresztül” – mondta Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei szervezetei 2024-ben márciusban és áprilisban tartják éves rendes beszámoló taggyűléseiket, melyekkel egyidőben vállalkozói fórum és országos elnöki látogatásokra is sor kerül. A vállalkozói fórumok célja, hogy a VOSZ tájékoztatást adjon 5 éves új stratégiájának és cselekvési programjának eddigi eredményeiről, a szövetség aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre adandó válaszairól, valamint a vármegyei VOSZ-szervezetek beszámoljanak 2023-ban végzett munkájukról. A VOSZ baranyai vállalkozói fórumát Pécsen rendezték meg április 10-én.
Az eseményen Horváth László, a VOSZ Baranya vármegyei elnöke köszöntötte a vendégeket. Az elnök méltatta a nehéz időkben is kitartó vállalkozásokat. „Amikor sikeres vállalkozásról beszélünk, nemcsak a tulajdonosról vagy a vezetésről érdemes említést tennünk, hanem arról a széles munkavállalói körről, akiknek közvetlen családja is számít vállalkozásaink sikerére. Ugyanis egy vállalkozás a munkavállalóin keresztül több család megélhetéséért is felelősséget vállal, amely olyan erő, ami túlmutat a hétköznapi üzletmenetet érintő problémákon vagy akár sikereken” – mondta.
„Egy városvezetésnek mindig fontos, hogy tudja, a helyi vállalkozások milyen problémákkal küzdenek, és miben segíthetnek nekik. Igaz a mondás: ha Pécs fejlődik, akkor Baranya is fejlődik” – ezt már Péterffy Attila, Pécs polgármestere mondta köszöntőjében. Hozzátette: kiemelt szempont Pécs számára, hogy a régió vállalkozásaival partnerségi viszonyt alakítsanak ki. Az elmúlt hetekben fontos, a helyi vállalkozókat is érintő fejlesztés valósult meg a Pécs-Pogányi reptér reaktiválásával. „Ez valódi kitörési lehetőség Dél-Németország felé” – tette hozzá. A polgármester beszélt a helyi munkaerőpiac lehetőségeiről. A baranyai munkaerő mobilizálása mellett érvelt, valamint kiemelte a Pécsi Tudományegyetem megkerülhetetlen szerepét a munkaerőpiacon.
Horváth Zoltán, Baranya vármegye főispánja méltatta a kormányzat munkaerőpiaci támogatási programjait. Mint mondta, az elmúlt években több munkahelyteremtő és -megtartó pályázat volt elérthető, és április 15-től érkezik az Ifjúsági Garancia Plusz Program, amely uniós finanszírozással a 25 év alattiak foglalkoztatásához nyújt majd bér- és képzési támogatást. Egyúttal bejelentette, már a következő napokban elérhető lesz egy 2 milliárd forint keretösszegű pályázat a helyi foglalkoztatási paktum keretein belül.
Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a magyar gazdaság és a régió kilátásairól tartott előadást. Mint elmondta: Magyarország 2023 negyedik éves alapon számított negyedéves GDP-növekedése (0,4 százalék) az EU középmezőnyébe tartozik, azonban a negyedéves dinamika és a decemberi exportadatok aggodalomra adnak okot. Az uniós források elapadása és a költségvetés kifeszített helyzete miatt állami beruházások jelentős része késlekedik. A magas kamatok miatt jelentősen visszaesett a háztartások beruházási aktivitása, ami negatívan hatott a vállalkozások teljesítményére is. A vállalkozások beruházásai például 12,1 százalékkal csökkentek 2023 harmadik negyedévében a 2022 harmadik negyedéves adathoz képest. A munkaerőpiac továbbra is feszes, igaz, már csökkenő mértékben. Az idei második félévtől már a reálbérek növekedése várható, ugyanakkor megjegyezte, az elmúlt hónapok során az is látszik, hogy a munkáltatók már az év elejétől hajlandóak az infláció mértékénél magasabb béremelésre is.
Az Egyensúly Intézet szerint az infláció év végére 4,4 százalék lehet.
Az euró árfolyama idén 394-401, jövőre 408-418 forint lehet. A munkanélküliséget idén 3,9, 2025-ben 3,7 százalékra prognosztizálja az Intézet.
Kozák Ákos beszélt arról is, hogy érzékelhetően változott egy korábbi gazdasági stratégia, ezért
Baranya vármegye nagy lehetőségek előtt áll, ugyanis a korábbi nyugat-kelet fejlesztési tengely után az észak-délire helyeződik a fejlesztési irány.
A szövetség új stratégiájának 2023-2024-es megvalósítása
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke előadását azzal kezdte, hogy a VOSZ független, érdekvédelmet ellátó szervezetként, a hagyományokra építve, de a kor kihívásaira és követelményeire válaszolva végzi munkáját és aktualizálja szolgáltatásait. Kiemelte, hogy a VOSZ mind országosan és vármegyei szinten is a vállalkozói közösség építőjeként tehet a legtöbbet a vállalkozások sikeres működéséért. A VOSZ 2023-ban ünnepelte működésének 35. éves évfordulóját, ezen idő alatt, egyfajta híd szerepet töltött és tölt be ma is a vállalkozók és a mindenkori kormány között, amely minden körülmények között a társadalmi párbeszédre épül. „A VOSZ vezetősége ezt a tradíciót kívánja folytatni, mert továbbra is abban hiszünk, hogy a mindenkori kormánnyal folytatott őszinte, nyílt párbeszéd az egyetlen út, amely sikeresen és hatékonyan működik” – húzta alá. A 35 év alatt mind a szövetségben, mint a tagvállalatoknál felhalmozódott szakmai tudást és tapasztalatot hasznosítják a szövetségen belüli közösségek, vármegyei szervezetek, tagozatok, szekciók. Az érdekvédelmi tevékenységen és a Széchenyi Kártya Program működtetésén túl a VOSZ tavaly több új szolgáltatást vezetett be a vállalkozások mindennapjainak megkönnyítése érdekében, azokat folyamatosan kutatja, vizsgálja és fejleszti.
2024-ben továbbra is fontos az aktivitás és a szervezettség: konkrét ügyek és projektek mentén sokkal többet kell kihozni a közös munkából, amelyre az előbbiek miatt képes a VOSZ. „Akkora kihívások elé nézünk, hogy ezekre a korábbi eszközrendszerünk már nem lesz elég, meg kellett újulnunk, szervezett formában nagyobb együttműködésre, összefogásra van szükség. Nem egyedül vagyunk a világban, egy közösség tagjai vagyunk” – húzta alá Eppel János. „Nem elég, ha tudjuk, hogy miben vagyunk jók, azt másokhoz is el kell juttatnunk, mert a VOSZ jó márka” – jelentette ki.
A VOSZ legsikeresebb szolgáltatása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett Széchenyi Kártya Programban a 21 év alatt 7800 milliárd forint kihelyezett forrás és több mint 480 ezer hitelszerződés önmagáért beszél. A kibővített program folytatódik, a következő évekre is garantálja a kormány a működését, ezzel rengeteg vállalkozás fejlődését lehet biztosítani. Az elnök kiemelte: nagyon fontos, hogy a vármegyei vállalkozásoktól is érkezzenek témák, javaslatok, meglátások, amelyeket megvizsgálva, elemezve a VOSZ felkarolhat és képviselhet a szükséges fórumokon, hiszen a win-win helyzet erősítése változatlanul elsődleges cél.
A szövetségnek van válasza az aktuális kérdésekre és kihívásokra is, amelyeket a vállalkozások már egyre kevésbé kerülhetnek ki, ilyen a fenntarthatóság kérdése és az ESG témaköre is. Az új kihívások kezelésére az összefogás és együttműködés az egyik legfontosabb válasz, így nagyon fontos, hogy nem csak a központban, de a vármegyékben is aktív, erős szervezetek és közösségek működjenek. Az irodahálózat kiépítése és a meglévő irodák fejlesztése lehetőséget ad országszerte a helyi vállalkozások számára közvetlenül kapcsolatba lépni a szövetséggel. „Továbbra is várjuk a megyei szervezetek, vállalkozók ötleteit, meglátásait, javaslatait, amelyekből merítkezni tudunk” – mondta Eppel János.
Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese ismertette a VOSZ hármas célját, a vállalkozások fejlesztését, a vállalkozói érdekvédelmet, valamint a társadalmi szerepvállalást, ami egyfajta kulturális misszió.
Emlékeztetett a tavaly indult VOSZ Barométer kutatásra, amely szerint jelenleg a legnagyobb probléma a vállalkozások számára az infláció, a gazdasági kiszámíthatatlanság, valamint a jelentősen csökkenő vásárlóerő. A hazai foglalkoztatással kapcsolatban elmondta, hogy az uniós átlag feletti Magyarországon foglalkoztatása a nők és a férfiak között is. Ugyanakkor pont ezért alacsony a munkaerő-tartalék az országban. Hozzátette, probléma az is, hogy a képzési kínálat szűkös, miközben lassan reagál a gazdasági igényekre. Baranya vármegye a középmezőnyben van a gazdaságilag aktivizálható álláskeresőket tekintve.
Az elnökhelyettes kitért arra is, hogy A VOSZ által az Egyensúly Intézettől megrendelt kutatási eredmény szerint 2020-tól több mint 714 ezer Magyarországon született munkaerő ment külföldre, akiknek mintegy 10 százaléka maximum 1-5 éven belül szeretne visszatérni az anyaországba. Számukra a VOSZ szakpolitikai javaslatcsomagot dolgozott ki, ebben különböző támogatások mellett átképzési programokat kezdeményeznek, valamint fontosnak tartják a visszatérő munkavállalók családjának támogatását is.
Ádám Imre előadásában megerősítette, hogy a VOSZ által kiemelt feladat az 55 év felettiek foglalkoztatásának kérdésköre. A fiatalnak számító nyugdíjasok, akik a számítások szerint jelenleg is 650 ezren vannak, akiket érdemes lenne visszahozni a munkaerőpiacra, akár az atipikus foglalkoztatási formákon keresztül.
Barabás Tamás, a VOSZ társelnöke előadásában tájékoztatta a fórum résztvevőit a VOSZ érdekvédelmi munkájának kutatási hátteréről és konkrét területeiről. A KSH adatai alapján ma Magyarországon 1 millió vállalkozás működik, amelyek nagy része a közép-magyarországi régióban dolgozik, de meg kell adni a lehetőséget valamennyi vármegye vállalkozásainak is, hogy egyre jobban bekapcsolódjanak a gazdasági vérkeringésbe és a VOSZ életébe is. Ezt a célt szolgálják a vármegyei közgyűlésekkel egybekötött vállalkozói fórumok és országos elnökségi tagok részvétel. A VOSZ-nál előkészítés alatt áll egy olyan módosítás, amelynek értelmében a vármegyékben telephellyel rendelkező cégek a vármegyei szervezet és az országos szövetségi munka részeseivé válhatnának. A társelnök kiemelte, hogy 2023-ban az Országgyűlés december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjává, hivatalosan is jeles nappá nyilvánította 170 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, amely a tavalyi jubileumi évben a vállalkozók munkájának és társadalmi szerepének méltó elismerését jelentette.
A kereslet, a megrendelések és a beruházások növelése 2024-ben elsődleges érdek, ehhez a hitelezési lehetőségek további bővítésére is szükség van. Barabás Tamás kitért arra is, hogy a vállalkozói közösség üdvözölte a kamatok csökkentését, de szerinte a jelenlegi inflációs és gazdasági folyamatok indokolnának egy jelentősebb csökkentést, amely további bővülésre és fejlesztésekre ösztönözné a magyar kis-és középvállalkozói szektor egészét.
A társelnök arról is beszélt: stratégiai cél, hogy a vállalkozások hatékonyságnövelését különböző szolgáltatásokkal segítsék, amelyek közül kiemelkedik a VOSZPort, a digitális vállalkozói vezérlőpult, amely a számlázástól a céginformációs lekérdezésig, az elektronikus aláírásig, kkv-minősítésig sok mindenben segít immár a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Vállalkozásfejlesztési tanácsadó szakember kezd dolgozni minden vármegyében a Széchenyi Kártya Programot koordináló kollégával közös irodában. A kkv-kat szolgáltatókkal kívánják összekötni, például képzési vagy kontrolling területen – ezzel is bővítve a VOSZ szolgáltatási portfólióját. A közeljövőben a VOSZ kiemelten foglalkozik majd az induló és a 0-5 éves vállalkozásokkal is, mert a jelenlegi 50 százalékos lemorzsolódási arányon javítani kell.
A rendezvény alkalmat adott arra, hogy aláírják a VOSZ és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) közötti együttműködési megállapodást. Az egyetem részéről Decsi István kancellár köszöntőjében elismerte a VOSZ meghatározó szerepét, valamint arról beszélt, hogy a PTE számára a vállalati partnerségi kapcsolatok kialakítása a következő években prioritás lesz, az egyetemi kutatási es innovációs kapacitásokat úgy fogják alakítani, hogy azzal közös értékeket teremtsenek a régió vállalkozásaival.
„Az innovációhoz szükség van inkubációra is, ebben pedig partner lesz az egyetem” – tette hozzá. A kancellár egyúttal kiemelte, hogy az ilyen típusú partnerséggel az egyetem hallgatói is nyerhetnek, ugyanis őket így könnyebben lehet a vállalkozói szféra felé közvetíteni.
Forrás: VOSZ / sajtóközlemény
Kiemelt fotó: Eppel János, a VOSZ elnöke