A hosszan tartó stagnálást követően az EU gazdasága ismét szerény növekedést mutat, miközben folytatódik a dezinflációs folyamat. Az Európai Bizottság őszi előrejelzése 2024-ben az EU-ban 0,9%-os, az euróövezetben pedig 0,8%-os GDP-növekedést prognosztizál. A gazdasági tevékenység az előrejelzések szerint 2025-ben az EU-ban 1,5%-ra, az euróövezetben pedig 1,3%-ra gyorsul, majd 2026-ban 1,8%-ra, illetve 1,6%-ra.
Az euróövezetben az általános infláció 2024-ben várhatóan kevesebb mint felére, a 2023. évi 5,4%-ról 2,4%-ra csökken, majd fokozatosan 2025-ben 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,9%-ra mérséklődik. Az EU-ban a dezinflációs folyamat az előrejelzések szerint 2024-ben még meredekebb lesz: az általános infláció a 2023. évi 6,4%-ról 2,6%-ra esik vissza, majd 2025-ben 2,4%-ra, 2026-ban pedig 2,0%-ra mérséklődik.
A fogyasztás élénkülésével és a beruházások fellendülésével párhuzamosan gyorsul a növekedés
Miután 2024 első negyedévében újraindult a növekedés, az uniós gazdaság a második és a harmadik negyedévben folyamatosan, bár visszafogott ütemben bővült.
A foglalkoztatás növekedése és a reálbérek helyreállása továbbra is növelte a rendelkezésre álló jövedelmeket, de a háztartások fogyasztása korlátozott volt. A változatlanul magas megélhetési költségek és a szélsőséges sokkhatásoknak való ismételt kitettséget követő fokozott bizonytalanság, valamint a magas kamatlábak jellemezte környezetben a megtakarításokra irányulóan bevezetett pénzügyi ösztönzők arra késztették a háztartásokat, hogy jövedelmük egyre nagyobb részét takarítsák meg. Ugyanakkor a beruházások szintje elmaradt a várakozásoktól, és 2024 első felében a legtöbb tagállamban széles körben jelentős visszaesés következett be a legtöbb eszközkategória tekintetében.
Úgy tűnik, hogy lazul a fogyasztás korlátozása. Mivel a bérek vásárlóereje fokozatosan helyreáll és csökkennek a kamatlábak, a fogyasztás várhatóan tovább fog bővülni. Az erős vállalati mérlegek, a helyreálló nyereségek és a javuló hitelfeltételek várhatóan a beruházások fellendülését fogják eredményezni. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós alapok által biztosított impulzus ugyancsak ösztönözni fogja a közberuházásokat az előrejelzés időszakában.
Összességében az előrejelzés szerint a belső kereslet lesz a gazdasági növekedés motorja. 2025-ben és 2026-ban az export és az import várhatóan nagyjából azonos ütemben fog növekedni, ami azt jelenti, hogy a nettó kereskedelem semleges módon járul hozzá a növekedéshez.
Folytatódik a dezinflációs folyamat
2022 vége felé dezinflációs folyamat vette kezdetét, amely annak ellenére folytatódik, hogy októberben az infláció – elsősorban az energiaárak hatására – enyhén emelkedett.
A szolgáltatások terén továbbra is jelentős az árnyomás, amely azonban az előrejelzések szerint 2025 elejétől mérséklődni fog a lassuló bérnövekedésnek és a termelékenység várható fellendülésének, valamint a negatív bázishatásoknak köszönhetően. Ez lehetővé teszi, hogy az infláció az euróövezetben 2025 végén, az EU-ban pedig 2026-ban megközelítse a célértéket.
Továbbra is erős a munkaerőpiac, és minden eddiginél alacsonyabb a munkanélküliség
Az uniós munkaerőpiac 2024 első felében jól tartotta magát, és várhatóan továbbra is erős marad. Az EU-ban várhatóan tovább növekszik a foglalkoztatás, bár lassabb ütemben, és a növekedés mértéke a 2024. évi 0,8%-kal (az euróövezetben 0,9%) szemben 2026-ban 0,5% lesz (az euróövezetben 0,6%).
Októberben az uniós munkanélküliségi ráta 5,9%-os értékkel újabb történelmi mélypontot ért el. 2024-ben összességében az uniós munkanélküliségi ráta várhatóan 6,1% lesz (az euróövezetben 6,5%), majd ezt követően tovább csökken, 2025-ben és 2026-ban eléri az 5,9%-ot (az euróövezetben 6,3%).
A költségvetési konszolidációnak köszönhetően csökken a hiány
Mivel számos tagállam igyekszik csökkenteni a költségvetési hiányt, az EU költségvetési hiánya 2024-ben várhatóan mintegy 0,4 százalékponttal, a GDP 3,1%-ára, 2025-ben pedig 3,0%-ára esik vissza. 2026-ban a pozitív gazdasági lendületnek köszönhetően az előrejelzések szerint tovább csökken a hiány, elérve a 2,9%-ot. Az euróövezetben a hiány az előrejelzések szerint a 2024. évi 3,0%-ról 2025-ben 2,9%-ra, 2026-ban pedig 2,8%-ra csökken.
Az EU összesített adósságrátája azonban az előrejelzések szerint a 2023. évi 82,1%-ról 2026-ban 83,4 %-ra emelkedik. Ez a fejlemény – a 2020 és 2023 közötti közel 10 százalékpontos csökkenés után – a továbbra is magas elsődleges hiányok és a növekvő kamatkiadások hatásait tükrözi, amelyeket az infláció enyhülésével már nem ellensúlyoz a magas nominális GDP-növekedés. Az euróövezetben a GDP-arányos államadósság az előrejelzések szerint a 2023. évi 88,9%-ról 2026-ban 90%-ra emelkedik.
Fokozódó bizonytalanság, növekvő kockázatok
Fokozódott a bizonytalanság, és nőttek a gazdasági kilátásokat övező lefelé mutató kockázatok. Oroszország Ukrajna elleni elhúzódó agressziós háborúja, valamint a kiélezett közel-keleti konfliktus fokozza a geopolitikai kockázatokat és az energiabiztonságot fenyegető kockázatokat. A kereskedelmi partnerek protekcionista intézkedéseinek további fokozása felboríthatja a globális kereskedelmet, ami hatással lehet az EU rendkívül nyitott gazdaságára is.
Az Unión belüli helyzetet illetően a politikai bizonytalanság és a feldolgozóipari strukturális kihívások a versenyképesség további romlását eredményezhetik, és nehezíthetik a növekedést és a munkaerőpiac helyzetét. Emellett a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának késedelme vagy a költségvetési konszolidáció vártnál erősebb hatása még inkább visszafoghatja a növekedés újraindítását. Végezetül a közelmúltbeli spanyolországi áradások rámutatnak, hogy az egyre gyakoribb és egyre nagyobb mértékű természeti veszélyek nemcsak a környezetre és az érintett emberekre, hanem a gazdaságra nézve is tragikus következményekkel járhatnak.
Forrás: Európai Bizottság / sajtóközlemény
Fotóillusztráció: Canva